• Kezdõ oldal
• - Online patika
• - Vitaminok és ásványi anyagok
• - Multivitaminok
• - HRI Vitalion tabletta 54x

7390 Ft

137 Ft/db

Kosárba

Fáradtság, csontritkulás, érelmeszesedés, érszűkület, magas vérnyomás, cukorbetegség, agyvérzés, bénulás, vérkeringési problémák, mélyvénás trombózis, infarktus, visszér, rövidlátás, szürke hályog, látásélességi problémák esetén.

A HRI vitalion tabletta legfontosabb hatása az érrendszer támogatása. Az egészséges érrendszer alapja egy egészségesen működő szervezetnek, hiszen ezen keresztül jut el a tápanyag és az oxigén a test minden egyes sejtjébe.

Az egészséges erek erősek, rugalmasak, átjárhatóak, sima belső érfallal rendelkeznek, melyeken nincs lerakódás. A vitalion tabletta segíthet a felrakódásokat csökkenteni az érfalakról, melyek számos betegség okozói.

Javul az egész szervezet tápanyag és oxigén ellátottsága és ezzel együtt salakanyag elszállítás hatásfoka is.

Adagolás:
Étkezés alatt vagy után kell bevenni bő folyadékkal, az állapottól függően naponta egy-kétalkalommal. Nagyon fontos! Gyógyszerrel, illetve más tablettával együtt ne vegye be, hogy biztosan felszívódjon és ki tudja fejteni a hatását.

HRI-vitalion étrend kiegészítő tabletta - Nettó tömeg: 20,5 g = 50 tabletta

Készült:
alma, szőlő, narancs, hibiszkusz, csipkebogyó, bodzavirág, ß-karotin, aszkorbinsav, cinkoxid, vízmentes rézszulfát, mangán szulfát mono-hidrát, vas fumarát, magnézium oxid, kálium-klorid, kalcium-karbonát, nátrium-klorid, hordozó (E170), burgonyarost, stabilizátor (E414), csomósodást gátló (E551), sűrítő anyag (E464).

A tablettához felhasznált gyógynövények és gyümölcsök megfelelnek a szigorú biotermesztési előírásoknak, s a feldolgozásuk során egyedülálló eljárásokkal (HRI system) őrzik meg a bennük található vegyületeket.A természetes eredetű vitaminok, ásványi anyagok, nélkülözhetetlen mikroelemek, növényi kivonatok közé ányazva a szerrvezet számára egyidejűleg hasznosulnak.

Tápérték: 1 tabletta (408 mg)
Energia 2,54 kJ (0,64 kcal)
Fehérje 13 mg
Szénhidrát 117 mg
Zsír 9 mg

Hatása és tartalma bővebben
Agy: serkenti a vegetatív funkciók koordinálását.
Szív és érrendszer: csökkenti a meszesedésből eredő lerakódást. Segíti a vérkeringést és az érfalak regenerálódását.
Máj: segíti a máj méregtelenítő mechanizmusait.
Csontok: kedvezően hat a csonttömeg növekedésére.

Összetevők:
Csipkebogyó:
C-vitamin tartalma jelentős. Egyéb vízoldható vitaminjai, E és K vitamin tartalma mellet tokoferol, illóolaj, cukor, zsír- és gyümölcssavak, aminosavak, pektinek, tanninok, karotinoidok és polifenolok gazdagítják. A gyümölcshús gyógyító hatásait korán felfedezték. Vérzéscsillapító, emésztésjavító, szomjoltó hatásain túl kiderült, hogy köhögéscsillapítóként is hatásos. Szárított, porított örleménye vizelethajtó, székfogó. Télen remek vitaminforrás. ételszínezékként is hasznosítható. Elsődleges azonban antioxidáns hatása. Flavonoid és magas vitamintartalma csökkenti az izületi gyulladás tüneteit.

Bodza:
A népi gyógyászatban és az étkezésben a termése mellett a virágját nemcsak gyógyteának, de frissen, a nyári melegben frissítő italnak is felhasználhatjuk. A virágja tartalmaz izzasztó glikozidát, rutént, illóolajat, nyálkát, cukrot, cseranyagot kéksav glikozidát C vitamint stb. Termése tartalmaz gyümölcssavat, C, C2 és A vitamint, cukrot, cseranyagot, nyomelemeket, illóolajokat stb. A bogyókból lekvár készül, de frissen is használhatjuk szörpnek készítve vízzel, vagy más gyümölccsel együtt. Gyógyhatása: Egész évben használatos, mint tea keverékek, frissítőnek, vagy gyógyteának. Hat a légutakra vértisztító és vesetisztító. Reumás bántalmak ellen, lázcsillapítóul, vizelethajtó. A bodzavirág tea téli meghűlés esetén kiváló gyógyszernek bizonyult. Köhögést csillapító vértisztító, enyhe hashajtó.

Narancs:
Tele van antioxidánssal: karotinnel, és flavonokkal. A benne levő limonene különösen a mell és tüdőrák elleni harcban hatásos. Gyógyhatása a bioflavonodokból eredően:

Rutén:
Gyógyító hatása van a kapilláris vérerekre, nyugtatólag hat az idegekre, az agyra és a szívre. Gyógyító hatása van a súlyosabb idegrendszeri betegségekre és pszichológiai problémákra. Nobelitin: Csökkenti a vér sűrűsödését és csomósodását.

Tartalmaz továbbá fitoesztrogent. Hormonterápia: Hormonterápiát betegség gyógyítására ír elő az orvos. Sok nő azonban nem képes befogadni a szintetikus hormonokat, számos mellékhatás jelentkezik. A növényekben így a narancsban is található fitoesztrogén, amelynek nincs mellékhatása, és sikeresen helyre tudják állítani az egyensúlyt a szervezetben.

Mangán:
A mangán életfontosságú nyomelem. Az anyagcsere alapfolyamataiban vesz részt, mint számos enzim szerkezeti eleme. Szerepe van a táplálékból történő energia-felszabadításban, a szabad gyökök elleni védekezésben, a véralvadás és a csontképzés folyamatában (a véralvadásban és a csontképzésben kulcsszerepet betöltő K-vitamin csak mangánnal együtt ˝működőképes˝). Gyermekkorban kortól függően 1-4 mg, felnőttkorban 4 mg a napi szükséglet. A táplálkozásban jó mangánforrások a gabonafélék és az olajos magvak. A mangánhiány szinte kizárólag elégtelentáplálkozási bevitel következtében fordul elő és elhúzódó véralvadást, növekedésbeli elmaradást, szénhidrát- és zsíranyagcsere-zavart okoz. Magyarországi adatok szerint az átlagos mangánbevitel elmarad a szükségestől.

Cink:
A cink életfontosságú nyomelem. Kulcsszerepet játszik a sejtmembránok stabilizálásában, biztosítja az információhordozó nukleinsavak (DNS, RNS) térszerkezetét. Nélkülözhetetlen az immunműködésekhez, a hormonképződéshez és az inzulinnal együtt a normális cukoranyagcseréhez. A hámtakaró épségéhez, a sebgyógyuláshoz is szükség van cinkre. A táplálkozásban jó cinkforrások a húsok és a növények közül a hüvelyesek, de utóbbiakból a magas rosttartalom miatt a hasznosulás nem megfelelő. Cinkhiányt elsődlegesen az elégtelentáplálkozási bevitel okoz. Magyarországi adatok szerint főleg a nő k körében kell cinkhiánnyal számolni, de a vitaminoknál már említett határértékhiány (amikor a bevitel éppen a szükségletszintjén, vagy kicsivel alatta van) a férfiaknál is gyakran előfordul. Cinkhiány esetén annak mértékétől függően bőrgyulladás, hajhullás, immunológiai rendellenességek, növekedésbeli elmaradás, étvágycsökkenés, a nemi mirigyek csökkent működése lép fel. Gyermekkorban kortól függően 3-10 mg, felnőttkorban 15 mg a napi szükséglet.

Vas:
A vas életfontosságú nyomelem. Mint a hemoglobin alkotórésze biztosítja a vérben az oxigén szállítását. A kataláz nevű enzim kofaktoraként részt vesz a szervezetet károsító ún. szabad gyökök elleni védekezésben. (A szabad gyökök nagyenergiájú molekulák, melyek normális esetben is képződnek a biokémiai reakciókban. Ha azonban a károsodott szabályozás, vagy más ok miatt túl sok szabad gyök keletkezik, akkor azok megtámadhatnak más molekulákat, ami végső soron biológiai struktúrák (pl. sejthártyák) roncsolódásán át működési zavarokat, betegségeket okozhat). A vas ezen túl fontos szerepet játszik a sejtek növekedésében, regenerációjában és a védekező rendszer működésében. A táplálkozásban jó vasforrások a máj, a húsfélék, a tojás. A növényekben található vas csak elenyésző mennyiségben szívódik fel. A vashiány elsősorban táplálkozási elégtelenség következtében lép fel. Magyarországi adatok szerint a vasbevitel nem fedezi a szükségletet és főleg a nők körében kell vashiánnyal számolni. Ez vérszegénységhez, fáradékonysághoz, az ellenálló képesség csökkenéséhez, fokozott fertőzésveszélyhez vezet. Gyermekkorban kortól függoen 6-12 mg, felnőttkorban 14 mg a napi szükséglet.

Réz:
A réz életfontosságú nyomelem. Enzimek működésének biztosításán át vesz részt biokémiai folyamatok sokaságában. Segíti a vörösvértestképzést, továbbá a kötőszövetek alapállománya (a kollagén) megfelelő szerkezetének fenntartásához is szükséges. Az ún. természetes, vagy velünk született immunválasz (a kórokozók immunsejtek általi bekebelezése) is igényli a réz jelenlétét. A táplálkozásban jó rézforrások a máj, a saláta, a káposzta, a karfiol. A rézhiánynak van egy öröklődő formája (Menkes-betegség), de ennél lényegesen gyakoribb az alimentáris (táplálkozási eredetű) rézhiány. Rézhiányban a vas nem tud beépülni a hemoglobinba, vérszegénység alakul ki. Emellett gyengül az immunválasz, csökken az érfalak rugalmassága, növekszik a vér koleszterin-szintje, ami az érelmeszesedés egyik hajlamosító tényezője. Magyarországi becslések szerint a rézhiány mindkét nemben 10 % körüli arányban fordul elő. A határértékhiány ennél nagyobb tömegeket érinthet. Gyermekkorban kortól függően 0,6-1,2 mg, felnőttkorban 1,4 mg a napi szükséglet.

Kalcium:
A kalciumról leginkább az ismert, hogy a csontszövet ~ talán legfontosabb - alkotója. Meg kell említeni azonban, hogy a kalcium ezen kívül azért is tölt be központi szerepet a szervezetben, mert nélkülözhetetlen többek között az izom-összehúzódáshoz, az idegi ingerületvezetéshez, a hormontermeléshez, a véralvadáshoz, továbbá részt vesz a sejteken belüli információ-továbbításban és számos enzim szabályozásában. A táplálkozásban a legjobb kalciumforrások a tejtermékek. Ugyanakkor a tengeri halakban és a leveles zöldségekben is említésre méltó mennyiségben fordul elő. A kalciumhiány leggyakoribb oka az elégtelen bevitel, esetenként az elégtelen D-vitamin-ellátottság. A súlyos kalciumhiány görcsökben, szívműködési zavarokban nyilvánul meg. Sokkal gyakoribb az enyhébb kalciumhiány, ami bőrhámlást, körömtöredezést okoz, de a csökkent kalciumbevitel legfontosabb hátrányos következménye fiatal korban a csontváz nem kielégítő mértékű fejlődése, 35 év felett, pedig a csontok ásványianyag-tartalmának csökkenése. Magyarországi felmérések szerint az átlagos kalciumbevitel naponta kb. 600 mg, és a lakosságnak legalább a fele kalciumhiányosan táplálkozik. Gyermekkorban kortól függően 360-1500 mg, felnőttkorban 1000-1500 mg a megállapított napi szükséglet.

Kálium:
A kálium körülbelül 150 grammnyi mennyiségben található meg a szervezetben, szinte kivétel nélkül a sejteken belül, a sejtplazmában oldva található meg. Legfontosabb szerepei a nátriummal együtt az ingerület-átvitel, ennek elengedhetetlen eleme.

Mihez szükséges?

Sav-bázis egyensúly
Idegrendszeri ingerületek átvitele
Izomműködés
Sejtek energiaellátása
A kálium szükségletét - mivel a nátriumhoz hasonlóan szinten minden élelmiszer tartalmazza - csak becsülni tudjuk. Miután átlagos napi bevitele 2-6 gramm, hiányállapota nem is fordul elő. A kálium minden élelmiszerünkben megtalál ható kisebb-nagyobb mennyiségben. Az állati eredetű termékek inkább nátriumot, a növényiek inkább káliumot tartalmaznak. A modern táplálkozástudományi ajánlások szerint érdemes a jobb nátrium-kálium aránnyal rendelkező növényeket előnyben részesíteni. Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nehezen alakulhat ki, főleg hányás, hasmenés szerepelhet az okok között. A szív működése zavarttá válik, izomgyengeség jelentkezik, a vesék működése károsodhat.

Magnézium:
A magnézium életfontosságú ásványi anyag. Nélkülözhetetlen több száz enzim megfelelő működéséhez, szükséges pl. minden energiaigényes folyamathoz, a fehérje- zsír- és szénhidrát-anyagcsere számos lépéséhez, az inzulintermeléshez. A táplálkozásban jó magnéziumforrások a burgonya, a zöldségek, a halfélék, a hüvelyesek. Magnéziumhiányt leggyakrabban a csökkent bevitel (diéta, fogyókúra), felszívódási zavarok (krónikus hasmenés), a fokozott magnéziumvesztés, valamint a megnövekedett szükséglet (terhesség, szoptatás ideje, sportolók) okozhat. Becslések szerint a magyar lakosságnak több mint a negyede magnéziumhiányosan táplálkozik. Gyermekkorban kortól függően 50-250 mg, felnőttkorban 300-350 mg a napi szükséglet.

A-vitamin (retinol):
Számos funkciója közül a legismertebb a látáshoz kötődik. Mint a szem ideghártyája (retina) fényérzékeny pigmentjének alkotója, központi szerepe van a nappali, az éjszakai és a színlátásban is. Ezen kívül a hámszövet (bőr, nyálkahártyák) épségéhez, és számos más életműködéshez (pl. szaporodás, megfelelő immunitás) is nélkülözhetetlen. A táplálkozásban jó A-vitamin-források a máj, a tojássárgája, a tej, a tejtermékek. Az A-vitamin előanyagai (ún. provitaminjai) a karotinoidok. Legismertebb képviselőjük a B-karotin. A provitaminokból a szervezet képes A-vitamint előállítani. A következő zöldségek, gyümölcsök jó B-karotin források: sárgarépa, kelkáposzta, paraj, sütőtök, kajszibarack, sárgadinnye. Veszélyeztetettek a tejterméket, májat, zöldségeket nem, vagy csekély mennyiségben fogyasztók (pl. vegetáriánusok). A fejlett országokban ma már ritkán fordul elő súlyos A-vitamin-hiány, amit szürkületi vakság (farkasvakság), szemszárazság és szaruhártya-lágyulás jellemez. Megjegyzendő azonban, hogy ázsia, Afrika és Dél-Amerika kiterjedt területein a gyermekkori vakság egyik leggyakoribb oka ma is az A-vitamin-hiány. Magyarországi felmérések szerint hazánkban az A-vitamin-bevitel a szükséglet körül mozog, sokszor kicsivel alatta van, vagy éppen csak fedezi azt. A kicsivel a szükséglet alatti bevitel ún. határérték-hiányállapotot okoz, ami csak laboratóriumi módszerekkel mutatható ki, de az életműködéseket - ha minimális mértékben is - de már zavarja. Gyermekeknél kortól függően 1400-3333 NE/nap (=420-1000 mikrogramm/nap), felnőtteknél 2666-3333 NE/nap (=800-1000 mikrogramm/nap) a napi szükséglet. Antioxidáns.

C-vitamin (aszkorbinsav):
Az egyik legismertebb vitamin. Nélkülözhetetlen a kötőszövetek, a csontszövet, a fogak képződéséhez, a sebgyógyuláshoz, és számos más anyagcsere-folyamathoz, pl. a vas felszívódásához. A táplálkozásban jó C-vitamin-források a zöldpaprika, a saláta, a brokkoli, a kelbimbó, a burgonya, a csipkebogyó, a friss gyümölcsök. A főzés, a sütés, a tartós áztatás, a főzővíz leöntése, az ételek ismételt melegítése jelentős aszkorbinsav-veszteséget okoz. Hiánybetegsége a skorbut, ami évszázadokig pusztított világszerte. Pl. amikor Vasco da Gama Afrika megkerülésével Indiába jutott, a 10 és fél hónapos hajóút alatt 160 embere közül 100 halt meg skorbutban, aminek legjellemzőbb jele bevérzések megjelenése testszerte. Enyhébb C-vitamin-hiányra utal a folyamatos fáradtság- és gyengeségérzet, az ingerlékenység, az étvágytalanság és a súlyvesztés. Fokozott C-vitamin-igénnyel jár a szellemi és fizikai igénybevétel, a lázas állapot, a stressz, a betegségek, műtétek utáni lábadozási időszak. Gyermekkorban kortól függően 35-60 mg, felnőttkorban 60 mg a megállapított napi szükséglet. Antioxidáns.